A malomipar

A malomipar

enter A malomipar az emberiség iparai között az egyik legrégebbinek számít, és a világ minden pontján megtalálható. A technikai forradalom előtt a kézi őrlés, az állatok által hajtott szárazmalmok és a megújuló energiákra támaszkodó vízi- és szélmalmok képviselték az ágazatot. Azonban a technikai fejlődés hamar sikeres és megbecsült iparággá tette a gabonaőrlést a gőzgépek és villanymotorok segítségével. Magyarországon olyannyira, hogy az 1900-as évek elején Budapest a világranglista második helyén állt, mint Európa legnagyobb malmi központja.

Az első gőzmalom hazánkban Sopronban üzemelt Gróf Széchenyi István védnöksége alatt 1836-tól, ezzel sikerült a gépesítésre felhívni a figyelmet. Majd megépült az Pesti Gőzmalom Társaság legkorszerűbb malma 1841-ben, ami az akkori modern malomiparban világszerte mintának számított. Olyannyira elterjedt a korszerű gépek használata, hogy míg 1850 körül több mint 20 ezer kisebb üzem működött, addig mellettük rohamos számban épültek a gőzmalmok. 1863-ban 147, 1873-ban 482 üzemelt. 1906-ban pedig 2569 gőzmalomra már csak 14735 kismalom maradt. A malomipar jelenléte Debrecenre is jellemző volt olyannyira, hogy a 19. század közepén még 92 üzem volt használatban. Ebből jelenleg egyetlen nagy cég viszi tovább a hagyományt a régióban, a Hajdú Gabona zRt.